Varrtam egy szép nagy színes tatyót hazautazáshoz. És babafejet-lábat-kezet. Csak még nem áll össze mert a testéig nem jutottam el. Ezt a haslakónak csinálom. Mármint a babának aki majd minket választ és eldönti mikor akar jönni és majd a hasamat fogja lakni. Aztán kimászik (reményeim szerint a saját erejéből és még a köldökzsinórt is elharapja magának) Ezek után megérdemli a rongybabát amiért fehérre szurkáltam az ujjaimat.
A néni (csak feltételezem a recsegés alapján) nagyon sokat mászkál az emeleten. Egész nap hallottam amint "nnnnyiiiííííi, iii, nnnnnyííííiii".
Ezt a napot csendesen egymagamban töltöttem. És jó volt csak most már hiányzik M. De ő most dolgozik és nem lehet zavarni tehát jó leszek elálmosodom és holnap lesz M. :)
