Napjaim

Az élvezet fájdalma

Friss topikok

HTML

Kicsit sem bánom, hogy ez az életem

2012.05.15. 01:20 readoren

Egyedül voltam ma otthon. Így legalább senki sem láthatta a balett-gogo-szabadstílus táncomat. A nagy tükörből közepesen kínosnak nézett ki. Kedvem is támadt bulizni menni a hatásának az elemzése végett.

Májat ettünk ma. Annyira finom volt, hogy megismételném. Akár most. Rögtön. A máj (istenem de megkívántam most megint) után Mickael beszerelte az új kapcsolókat amiket ma délután vettünk. A régiek ugyanis kiégtek. Én pedig csináltam nagyon csúnya desszertet. Egy körtét csomagoltam be csokidarabokkal leveles tésztába. Mick imádta a végeredményt de halálkomolyan rusnya volt mint egy vulkán.

És már megint táncolhatnékom támadt. Alex Crale: Whispering. A férfiszemély reakciójából ítélve olyan rossz nem lehettem. Bár az is tény, hogy ma mellhangsúlyos felső volt rajtam.

Hála rész:

1. egy krémes a facebook oldalamon (ennél szebbet most perpill. el sem tudok képzelni)

2. az ingyen beszélgetések a telefonon (anyafüggő vagyok de semmi rossz nincs ebben)

3. az a "kitáncolok magamból minden érzést" érzés

4. alma (életemben nem láttam még ilyen szép kis zöld almákat és pont olyan az ízük amit imádok)

5. Mickael (a "szép vagy ma", ahogy az utcán nyúl a kezem után, a szeretettel teli nézése a tányér fölött,  az ölelése és a csók a nyakamba mikor mosogatok, hogy mindig megérint mikor elmegy mellettem)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://borderlime.blog.hu/api/trackback/id/tr644509019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása